Az izzasztó iskolapad

A főiskolai sport az USA-ban a profi ligákhoz hasonlóan óriási biznisz, holott a játékosok papíron amatőrök és egyben diákok is.



Cikkem apropója a tanulmányi követelmények 2016-os szigorítása, de a probléma – mondhatni természetesen - amerikai futballra és kosárlabdára terjed ki leginkább. Bár szó se róla, ugyanazoknak a beiratkozási (bennmaradási…) feltételeknek kell megfelelnie egy kimagasló tehetségű női sportlövésznek, mint egy szintén sokra hivatott férfi kosarasnak, a kettejük közti „értékbeli” különbséget talán nem kell ecsetelni. Ami ráadásul olaj a tűzre, az az NFL és az NBA szabályozása, miszerint a középiskolát végzett focistának legalább három, kosárlabdázónak egy évet muszáj „valahol” eltöltenie, míg profinak állhat. A „three-year rule” és a „one-and-done” kielemzése és hatásai jóval messzebb vezetnének, ám kissé csapongó módon csupán az alapokat szeretném letisztázni.

 

Az amerikaifocis szakzsargonba az „eligibility” bűvös fogalma mellett az ACT, APR, GPA és SAT kifejezéseket is beleírtam, mivel ezekkel az akronimokkal egy a college football eseményeit követő szurkoló úton-útfélen találkozhat.

 

ACT – az egyik fontos főiskolai felvételi teszt (a másik az SAT), öt elemből – nyelvtan, matematika, szövegértés, tudomány, fogalmazás – áll össze

 

APR – Az NCAA-ben bevezetett arányszám, mely a főiskolai futball első osztályú játékosainak diplomázási arányát hivatott kimutatni. 1.000 a max, .925 jelenti az 50%-os arányt

 

eligibility – (jogosultság) játékengedély a főiskolai footballban, tanulmányi eredményekhez kötve, négy-öt-hat szezonban maximalizálva

 

GPA – [Grade Point Average] a tanulmányi jegyek átlaga, 4.0 a maximum érték, a színkettest az 1.0 jelenti

 

SAT - az egyik fontos főiskolai felvételi teszt (a másik az ACT), három elemből – matematika, kritikai szövegértés, fogalmazás – áll össze

 

Tehát a felsőoktatásba jelentkező középiskolás felvételi pontszáma az ACT és/vagy az SAT teszt bizonyos fokú kitöltésével, illetve a „fő tantárgyak” (core courses) jegyeinek átlagából áll össze. Az elvárások szintenként különbözőek, a 2016. augusztus 1-jétől életbe lépő szigorítások ITT és ITT tekinthetőek meg. Kiemelendő az „academic redshirt”, mely eddig inkább grayshirt-ként volt ismeretes, bár sok edző már alkalmazta. Ebben az esetben a diák-atléta beiratkozhat, de első évében nem mehet le az edzésekre sem. A 16 jegyből összetevődő GPA minimuma 2.0-ról 2.3-ra kúszik fel (junior college-ból átiratkozóknál 2.5-re), ami a C+-nak, tehát a hármas fölének felel meg. Az mondjuk megint más kérdés, hogy egy osztályzat nem ugyanazt jelenti minden középiskolában, és a speciális hallgatói státusszal, bizonyított képességzavarral (ők a sped-ek) is lehet ügyeskedni. Az APR az NCAA ügyes PR-eszköze, szintén könnyen manipulálható, 2016-tól négy éves átlagban elméletileg .930 pontot kell elérni, hogy az adott gárda szerepelhessen az utószezonban, de a kritikusok szerint ez csak újabb tisztességtelenségekre ösztönzi majd az intézményeket.

 

 

Amit fontos megérteni és kihangsúlyozni: a sportolók játékengedélyének megszerzése és megőrzése az iskolák folyamatos „harca” az NCAA figyelőközpontjával, az Eligibility Centerrel (Clearinghouse). Nincs persze ez így jól, és megannyi csalással járt és jár a tanulásra finoman fogalmazva kevésbé összpontosító játékosok iskolában tartása. A simlizés még nem is újkeletű, mert már a 19. század végén számos olyan példa is akadt, hogy be sem iratkozott diákokat szerepeltettek a főiskolai csapatok… Írhatnék aztán az NFL születését előidéző 1921-es Carlinville vs. Taylorville meccsről, az 1951-es William & Mary és Army-botrányokról, a georgiai Jan Kemp-ről vagy akár a Minnesota 1999-es lebukásáról, de akit érdekel, az úgyis rákérdez majd fórumon. J Két érdekes szabály még: a nine-credit rule és a 40/60/80 rule. Előbbi szerint egy focistának őszi szemeszterére legalább 12 kreditnyi kurzust fel kell vennie (és 9-et teljesítenie), utóbbi alapján meg második évének végén a diplomázáshoz szükséges órák minimum 40, harmadik végén 60, negyedik végén 80 százalékát teljesítenie.

 

Egy szó, mint száz, bármilyen kérdés adódik, jelezzetek, egy bejegyzést mindenképp akartam szánni a témának, ennyi egyelőre talán elég is. Végezetül egy nagy bölcsesség: „Az atléta monetáris értéket képvisel az intézmény számára. Termék, mely a pénzt hozza.”

Szerző: Horváth Róbert

(forrás: jjNCAA világa májusi blog bejegyzés, szerző engedélyével)





 

Website Security Test